Brillancy

Aloldalunkat folyamatosan frissítjük… Amennyiben kérdése van a témával kapcsolatban, úgy ne habozzon feltenni azt az info@brillancy.hu email címen. A gyakori kérdéseket nemcsak válasz-emailban, hanem itt is feltüntetjük.


Jó tudni


Tartalom:

1. Adamas, a legyőzhetetlen
2. A gyémánt jellemzői (4C)
3. Fémjelzéseink
4. Gyűrűméret meghatározása
5. Érdekességek az aranyról


1. Adamas, a legyőzhetetlen
A gyémánt hihetetlen keménységének, csodálatos tűzének, eltérő színárnyalatainak megvan a mai ember számára a tudományos magyarázata. Azonban a gyémánt nemcsak ezeknek az optikai, kémiai, fizikai tulajdonságoknak az együttese. A gyémánt ennél sokkal több. A gyémánt magában hordozza a természet erőinek ujjlenyomatát, esszenciáját. A gyémánt, régies nevén Adamas (legyőzhetetlen), a legjobb példa arra, hogy a természet a legegyszerűbb anyagokból is képes miniatűr csodákat varázsolni.
A gyémánt közönséges szénatomokból áll, melyek a föld felszíni viszonyok közt grafittá kristályosodhatnak. A föld gyomrában, a felszíntől számított 170-200 kilóméteres mélységben, óriási nyomás és hőmérséklet hatására azonban képes oktaéderes kristályformába rendeződni és a legerősebb kémiai kötéssel kapcsolódni egymáshoz. Elmondható, hogy az Adamas már keletkezésének helyével is kiemelkedik a többi drágakő közül.
A tudomány jelenlegi állása szerint a legrégebbi gyémántok körülbelül 2,5-3 milliárd évvel ezelőtt keletkeztek. Elképesztő keménységük, tartósságuk miatt valószínűleg ezek a miniatűr csodák láttak eddig a legtöbbet földünk történetéből.

A gyémántkereskedelem zavartalan működése érdekében szükség volt egy egységes osztályozási rendszerre, mely alapján objektív értékelés adható egy gyémántról. A kereskedelemben ezen, világszerte egységes rendszer alapján látják el tanúsítványokkal, másnéven certifikáttal a gyémántokat. Az értékelő lapot elsősorban az úgynevezett 4C (angolul: Carat, Color, Cut, Clarity) alapján állítják ki. A négy tényező a következő:

• Carat: a gyémánt tömege
• Color: a gyémánt színe
• Cut: a gyémánt csiszolása
• Clarity: a gyémánt tisztasága

Ez alapján két megfelelően felkészült gyémántszakértőnek egyaránt hasonló értékeket kell megálapítania Tókióban és Budapesten is (A 4C-ről bővebben is olvashat a lap alján található csatolt dokumentumban).

A korábbi évszázadokhoz képest a világ gyémánt kitermelése és csiszolása, köszönhetően a modern technikai eljárásoknak, sokat javult. Ezzel együtt a gyémánt kínálata minőségben és mennyiségben is sokat változott pozitív irányba. A gyémánt ékszereket kedvelők szélesebb palettáról választhatják ki a nekik kedves darabot. Az ékszerekben ma már nem csupán a méregdrága, több carat-os köveket találhatjuk meg, hanem megjelentek az egész apró, de mégis tökéletetes csiszolású gyémántok is, köszönhetően a számítógépvezérelt modern gyémántcsiszolási eljárásoknak.
Ma egy-egy kisebb, de szépen megmunkált gyémánttal kirakott ékszer ára nem több, mint egy átlagos mobiltelefon ára, nem beszélve ez utóbbi működési költségeiről és gyors elavulásáról. A gyémántnál amortizációról nem érdemes beszélni, hisz egy gyémánt ékszer generációkat boldogíthat anélkül, hogy csökkenne az értéke. A mai rohanó világunkban a gyémánt egyre ritkább kincsnek számít, mely nemcsak a fényét, tüzét, tökéletesen megmunkált felületét, hanem értékét is, sőt örökölt darabként a szülők, nagyszülők, a szeretteink emlékét, ízlésvilágát is megőrzi.


2. A gyémánt jellemzői
Alapszabály a gyémánt értékének meghatározásakor, hogy minél ritkább az adott drágakő, annál magasabb a piaci értéke. Azt, hogy egy gyémántot a természet keze mennyire faragott tökéletesre, az adott gyémánt tisztaságától, fehérségétől függ. A gyémánt mérete,illetve tömege gyancsak ritkábbá teszi a követ. A természet adta jellemzőkön túl meg kell említeni az emberi kéz által okozott beavatkozást, a csiszolást is. Minél tökéletesebb egy gyémánt csiszolása, minél jobbak a gyémánt arányai, annál szebben ragyog a gyémánt, annál magasabb a piaci ára is.

(A 4C-ről bővebben is olvashat a lap alján található csatolt dokumentumban)


3. Milyen jelzéseket találunk az arany ékszereken?
Magyarországon az 145/2004 (IV.29.) kormányrendelet szabályozza az értékesítésre kerülő, aranyból, ezüstből vagy platinából, továbbá e fémek más fémekkel való ötvözeteiből készült ékszerek, dísztárgyak, használati tárgyak vizsgálatát, hitelesítését és nemesfémtartalmuk tanúsítását. A Magyar Köztársaság területén, kizárólag azon fémjelzési kötelezettség alá tartozó nemesfémtárgyak hozhatóak kereskedelmi forgalomba, amelyek e rendelet felhatalmazása alapján kiadott rendelet szerinti névjellel és fémjellel vannak ellátva. A fémjelből megtudhatjuk az ékszer aranytartalmát, a névjelből pedig, hogy ki gyártotta, vagy hozta forgalomba.


4. Gyűrűméret meghatározása

Webshopunkban feltüntetett gyűrűk mérete a belső kerület milliméterben számított hossza alapján történik. A legtöbb gyűrű 50-s és 70-s méret közé esik. Ezt az értéket legegyszerűbben
egy meglévő gyűrűnk alapján számolhatjuk ki.
A pontos méretet úgy kaphatjuk meg, hogy a gyűrű belső átmérőjét megszorozzuk 3,142-el. Ha a mért érték két egész szám közé esik, akkor korrigáljuk a vastagságbeli különbséggel. Ha a meglévő gyűrű sokkal vastagabb a választandónál, akkor inkább lefelé, ellenkező esetben, pedig fölfelé kerekítsünk az értékkel. A számítás pontatlan lehet, ha a gyűrű deformált és így mérjük meg az átmérőt. Ilyenkor megoldás, ha a legnagyobb és a legkisebb átmérő számtani átlagát vesszük.


5. Érdekességek az aranyról

Az arany igen lágy fém, rendkívül jól nyújtható. Egy gramm aranyból 3000 m hosszú huzalt lehet készíteni. Nagy mértékű nyújthatóságán alapszik az igen vékony (0,0001 mm) aranyfüst-lemezek készítése. Az aranyfüst olyan vékony, hogy a világosság felé tartva a fénysugarak zöldeskék színnel áttetszenek rajtuk. Nyújthatóságán kívül az arany még jól vezeti a hőt és a villamosságot.

Az arany használatban gyorsan kopik, és lágysága miatt nem munkálható meg, ezért az aranyat más fémekkel ötvözik, leginkább rézzel, ezüsttel vagy mindkettővel. Az aranyötvözetben lévő színarany mennyiségét finomsági fokban határozzák meg. Ez a szám megmutatja, hogy az aranyötvözet anyagának tömegegységében hány ezredrész színarany van. Pl. 750 ezredrész finomság azt jelenti, hogy 1 gramm arany ötvözetben 0,750 gramm a színarany tömege vagy 1000 gramm aranyötvözetben 750 gramm színarany van.

A különböző ötvöző anyagoktól függ az aranyötvözet színe. Amennyiben az ötvöző anyag teljes mértékben vagy túlnyomó részben réz, akkor az aranyötvözet vörös színű. Ha a rézen kívül még közel egyforma mennyiségű ezüst is van az aranyötvözetben, akkor sárga, ha túlnyomórészt ezüstöt tartalmaz, akkor az aranyötvözet zöldes színű. Az arany alumíniummal ötvözve ibolyaszínű, vassal kékszínű aranyötvözetet képez.

Az uncia az arany tőzsdéken használt mértékegysége. Egy uncia hozzávetőlegesen 31,10348 g színaranynak felel meg. Az arany árfolyamot az uncia/dollár viszonylatból lehet kiszámolni.